Mélységélesség
Mélységélesség - Depth of field - DOF
Egyik legfontosabb elvárás, amikor fényképet készítünk, hogy az éles legyen. Vagyis tiszta részletek legyenek, ne mozduljon be, ne legyen homályos. Azonban vannak olyan helyzetek, témák amikor képünk sokkal mutatósabb, ha csak egy-egy bizonyos téma marad éles a képen, minden más elmosódik. Mivel is tudjuk ezt elérni. Egyik leggyakrabban alkalmazott (és tulajdonképpen minden fotónál meglévő) tulajdonság/hatás a mélységélesség.
A mélységélesség azt a távolságot jelenti a fényképező érzékelő lapkájától számítva, amelyen belül a téma még elfogadható élességű. Tehát egy bizonyos határon (távolságon) belül az adott téma éles lesz. Élesség állításkor tulajdonképpen egy pontra (távolságra) állítjuk be az élességet, ez valójában egy sík, a mélységélesség a sík előtt és mögött lévő területet jelenti. A legtöbb esetben az úgy alakul, hogy a sík és a fényképező között 1/3-ad, a sík mögött pedig 2/3-ad rész lesz éles. De ez sok esetben ettől eltérhet.
Mire jó a mélységélesség?
A kép témájától függően tudjuk vele az előtérben, háttérben lévő részeket elmosni, a lényeget kiemelni. Kellően homogén hátteret adhatunk egy kiemelt témának. Vagy éppenséggel belefoglalhatunk egy teljes tájat az élesség tartományába.
Mi befolyásolja a mélységélességet?
Az objektív rekesznyílása. Az objektív rekesznyílása a beérkező fény mennyiségén kívül a mélységélességre is hatással van. Mégpedig minél nagyobb a rekesznyílás, annál kisebb a mélységélesség, valamint minél kisebb a rekesznyílás, annál nagyobb a mélységélesség. Ha nagyobb mélységélességet szeretnénk, szűkebbre kell vennünk a rekesznyílást, ebben az esetben képünk túl sötét lehet, ha nem kompenzálunk magasabb záridővel, ami bizonyos mérték felett már állványt követel meg.
A téma távolságától, amire élességet állítunk. Minél közelebb van a témánk, amelyre élességet állítunk úgy a mélységélesség is kisebb lesz, és fordítva, minél messzebb lévő témára állítjuk az élességet, úgy nő a mélységélesség is.
Az objektív fókusztávolságától. Minél kisebb az objektív fókusztávolsága, annál nagyobb, és minél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb a gyújtótávolság (azonos rekesznyílás és tárgytávolság mellett). Pl.: ha nagylátószögű objektívvel fotózunk egy néhány méterre személyt, akkor a személy és a mögötte lévő messzi táj is éles marad, azonban teleobjektívvel fotózva ugyanezt a személyt, az élesség már csak az arcán/szemén lesz, de a mögötte lévő táj életlen.
Ezen felül van még néhány tényező, ami hatással van a mélységélességre:
Az érzékelő lapka mérete, ami a mélységélességgel fordítottan arányos. Azaz egy nagyobb érzékelő kisebb mélységélességre képes, mint egy kisebb. Ez azonban egy gép esetén adott, fotózás közben nem lehetünk rá hatással (kivéve ha veszünk egy másik gépet :) )
A készített kép mérete is befolyással van a mélységélességre. Ha mondjuk nyomtatunk egy képet , akkor minél nagyobb a nyomat, a mélységélesség annál kisebb.
Minél nagyobb felbontású a képünk, annál kisebb mélységélessége lesz.
Összegezve, fényképünk elkészítésekor az első három beállítást kell figyelembe vennünk és alkalmaznunk. A mélységélesség tartománya pontosan számolható is bizonyos képletekkel, erről majd később.